Az 1835. évi vizitációs jegyzőkönyvnek
a templom külső és belső leírását tartalmazó első részének latinról magyarra fordított verziója.
a templom külső és belső leírását tartalmazó első részének latinról magyarra fordított verziója.
9. kötet
Sub Illustrissimo Episcopo Josepho Lonovics haec Visitatio Canonica peracta est anno 1835 Mense Junio. Szeged ad S. Georgium. (28 számozatlan oldal, benne I–VIII. melléklet)
1. Lonovics József csanádi püspök 1835. június 2–3-án kánoni látogatást tett a szegedi minoriták Szent Miklós plébániatemplomában (szegedi esperesi kerület, Csongrád vármegye). A hívek jelenlétében ünnepi misét mondott és bérmált. A vizitáció lebonyolításakor a városi magisztrátus mint kegyúr részéről jelen volt Müller Ferenc kapitány, Tary Pál szenátor, Petrovich István jegyző, Aigner Ferdinánd alügyész, Heszler József számvevő, Bero János szószóló (tribunus plebis) és Véber György, a külső tanács tagja.
I. rész: Az anyaegyház (fekvése, felépítése, felszerelése, adományos javai, bevételei és kiadásai, gondnoka, miséi és miserendje)
1. fejezet: Az anyaegyház fekvése, felépítése és felszerelése
1. szakasz: A templom elhelyezkedése
A minoriták temploma Szent Miklós tiszteletére van ajánlva, plébániaként szolgál, Szeged szabad királyi város magisztrátusának kegyúri joga alatt áll, a Felsőváros közepén fekszik.
2. Homlokzata dél felé néz, erről az oldalról és keletről elég keskeny utca határolja, így az ezekben álló magánházak az időjárás viszontagságaitól védik, a tűztől is eléggé védett helyen áll. Délen kőkerítés, keleten palánk veszi körül, tőle nyugatra fekszik a rendház, észak felé szabad terület. A templom alatt kripta található olyan sírhelyekkel, amelyeket a koporsó beléjük helyezése után hamarosan befalaznak és harminc évig ki se nyitnak. A lejárat a rendházat szegélyező kertecskéből nyílik, a legjelesebb szerzetesek testének tárolására szolgál. (religiosus = szerzetes, de alapjelentése „jámbor, vallásos”, vagyis a szöveg esetleg arra is utalhat, hogy a legjámborabb híveket temetik a kriptába).
2. szakasz: A templom külső felépítése
A templomot 1747-ben kezdték építeni a hívek alamizsnájából, és 1767. június 4-én fejezték be, amikor Tapolcsányi Gergely, szegedi piarista rektor áldotta meg. A szentély mellett van a tornya, ahová a feljárat a sekrestye feletti oratóriumból nyílik. Három harang függ benne:
- legnagyobb: 4 mázsa 14 font , egyik oldalán Szűz Mária, a másikon kereszt és felirat („Deo, Divo Antonio Patavino, ac S. Barbarae dicata, fulgura frango, funera plango, festaque pango, excito lentos, domo cruentos, dissipo ventos”[1]), másik részén az öntés helye és végzője (Michael Leopold Halil császári öntőmester, Bécs 1719).
- középső: 2 mázsa 67 font , egyik oldalán a Szent Család, a másikon felirat (a Szeplőtelenül Fogantatottnak és Ferencnek ajánlva 1719).
- legkisebb: 1 mázsa 55 font , Segítő Szűz Máriának, Szent Ferencnek és Antalnak ajánlva, 1736-ban Michael Thomas Khenave öntötte Oravicán.
Mindhárom a minoriták költségén készült, és Belgrádból hozták magukkal Szegedre. Megáldásuk ideje és végzője ismeretlen. Köteleikről a rendház gondoskodik. A templom teteje cseréppel, a toronyé zsindellyel fedett, jó állapotú. A templomnak kettős zára (lakatja) van, a belső fa, a külső vas. Kulcsai nappal a sekrestyés testvérnél, éjjel a házfőnöknél vannak, egy pedig a plébánia adminisztrátoránál. A karbantartásról a rendház gondoskodik.
3. 3. szakasz
A templom boltozott, az egész ki van meszelve, kivéve a szentély boltozatát, amely az ajtókkal és ablakokkal együtt ki van festve. Jó állapotú. Falazott oszlopokon áll a karzata, rajta 13 változatú orgona. Keresztelőkútja szép és zárt, kulcsa az egyik sekrestyés laikus rendtagnál van. Sekrestyéje elég nagy és boltozott, szószéke megfelelő helyen van.
Nyolc oltár van, mindegyik fel van szerelve a szükséges dolgokkal. A főoltárt Szent Miklós képe díszíti, valamint hat réz gyertyatartó és fából hat nagyobb és négy kisebb aranyozva. Az oltár asztala kőből van.
Mellékoltárok: a (jobb oldalon) Szent Kereszt, baloldalt Szűz Mária, a jobb oldalon a templom közepén Szent Ferenc, baloldalt a templom közepén Szent Antal, jobb oldalon Szent Anna, végül Szent Vendel, a hetedik pedig a karzat alatt a szenvedő Krisztus. Mind el van látva a szükségesekkel. Van még három faszobor: egy oszlophoz kötött Úr Krisztus és két Szűz Mária trónnal. Három Szűz Mária kép van üveg alatt a falon, kis gyertyatartókkal felszerelve, amelyekhez a gyertyákról jámbor hívek gondoskodnak. További képek: 14 stáció, Szenvedő Krisztus, Fájdalmas Szűz, Angyalok Királynője, Szent József, Szent István, Bonaventura, ezek mindegyike a templom falain van, továbbá a szentélyben Szent György, a keresztelőkút felett Keresztelő Szent János.
A főoltár tabernákuluma zárt, kulcsa a sekrestyében van, benne csak monstrancia és cibórium található. A főoltár és öt további oltár előtt függőmécsesek lógnak, amelyek közül az Oltáriszentség előtt lévő örökké ég. 38 fapad található a templomban, kisebb padokból pedig 20, amelyekről különböző időszakokban magánszemélyek gondoskodtak. A templom rendelkezik a Szent Kereszt egy (az ordinárius vizsgálatát nélkülöző) darabjával, amelyet a híveknek nagyböjt szerda délutánjain a prédikáció után kihelyeznek.
A sekrestyében két szekrény van, amelyekben a felszerelést tartják, van a pap kézmosására szolgáló tál, térdeplő és a mise előtt és után mondandó imádságok táblája. Az alapítványi misék táblázatát a rendház elöljárója őrzi.
Búcsú: Szent Miklós napján, VII. Pius engedélyéből, valamint Kőszeghy László püspöktől kettő, a Szeplőtelen Fogantatás és Szent György ünnepén. Az engedélyek szövegének másolata az akta I. számú melléklete.
4. A rendháztól kétszáz ölre (cca 380 m) áll az egykori Szent György plébániatemplom tornya, amely szilárd anyagokból épült, cseréppel fedett, tetején kereszttel. A valamikor a város által épített templom egy része még szintén áll, de a szentély és a többi az idők során már összeomlott. A toronyban négy harang függ városi pénzből, nem tudni, hogy milyen súlyúak, mikor ki öntötte és áldotta meg őket.
4. szakasz
A templomi felszerelés jegyzéke az akta II. számú melléklete.
[1] Istennek, Páduai Szent Antalnak és Szent Borbálának ajánlva – a villámokat megfékezem, a temetéseket siratom, az ünnepeket elütöm, felindítom a resteket, megszelídítem a vérengzőket, terjesztem a híreket.
****************************************************************************************************************
****************************************************************************************************************
****************************************************************************************************************
****************************************************************************************************************
A temetettek névsorának
latinról magyarra fordított verziója.
latinról magyarra fordított verziója.
8. kötet
Liber Variorum
p. 396r–399r.
A templomban eltemetett világiak katalógusa
396r 1764. március 12. Szabó Katalin, Faragó János konfráter anyja. A második kápolna kis kriptájában nyugszik, azaz a keleti oldalon lévő második mellékoltár területén. E temetés kapcsán zavar keletkezett, erre ld. a káptalanok aktáit fentebb, 1764. március 18-ánál.
NB. Ez a kis kripta mostantól már a nagyobb kriptához tartozik, és ahhoz van hozzákapcsolva (1766/67. évi bejegyzésnek tűnik!).
1764. december 5. Szabó József konfráter. Testét már nem a plébániatemplomba, hanem házából egyenesen a minorita templomba vitték, ahol rekviem és a többi halotti szertartás után eltemették a nyugati első kápolna oldalkriptájába, melyet a saját pénzén építtetett, abban is a szentélyt a templom többi részétől elválasztó főoszlop alá az első helyre.
1766. március 12. Federle József asztalos rendtag nyolcnapi ott tartózkodás után meghalt, és eltemették a kriptába a karzattal szomszédos oszlop alá a keleti oldalon.
1766. március 14. Szörényi Ignác, Csongrád megye alispánja 48 éves korában meghalt, 16-án a templom kriptájába temették a szentélytől második, karzattól harmadik oszlop alá a keleti oldalon.
1767. január 14. Eltemették a templom Szabó József elhunyt konfráter pénzén épített kis kriptájába Koch (Kocsi?) Zakariás és Szabó Ágnes két és fél éves Ilona leányát, a kripta építtetőjének unokáját.
1767. március 13. A templom nagy kriptájába eltemették Sári Ferenc és Vékes Katalin kb. három és fél éves Rózsa leányát.
1767. július 28. A kis kriptába eltemették Szabó János konfráter kisfiát, Lőrincet.
1767. szeptember 1. A kis kriptába eltemették Ábrahám Katalint, az említett Szabó János anyját, Szabó József egykori feleségét. A piarista atyák ennél a temetésnél már nem tiltakoztak, ellentétben a korábbiakkal.
1767. október 3. A templom nagy kriptájába temették Gróf Mátyás szegedi patikust.
1768. november 1. A templom kriptájába temették Nagy Mihály kb. nyolcvanéves felsővárosi lakost.
1768. december 21. A templom nagy kriptájába temették a korábban sok évig Békés megye alispánjaként működő Khlosz Mátyást.
396v 1771. december 13. Özvegy Somodinét, Somodi Elek anyját, aki Szegeden született, eltemették a kriptába a nyugati főoszlopnál.
1772. május 10. A nagy kriptába temették Sári Ferenc és Vikes Katalin kb. kétéves fiát, Jánost.
1773. május 20. A templom kriptájába temették Dévai Pált, aki korábban sok évig a Károlyi-ezred hadnagya volt.
1773. szeptember 18. A templom kriptájába temették a kb. ötvenéves özvegy Ferencfy Erzsébetet.
1774. október 9. A templom kriptájába temették a délutáni órákban Freiseisen Ferencet, korábbi híres mészárost kb. negyvenkét éves korában. Testét a piarista atyák a templom kapujáig kísérték.
1776. január 12. A templom kriptájába temették Faragó János konfrátert, a külső tanács kb. hetvenéves tagját.
1776. november 14. A templom kriptájába temették Pankl Jakab majdnem hetvenéves előkelő mészárost.
1776. november 29. A templom kriptájába temették az elhunyt Pankl Jakab unokáját, a hét hetes Józsefet.
1776. december 4. A templom kriptájába temették a hetvenöt éves özvegy Halász Zsuzsannát.
1777. február 2. Délután 4 óra körül a templom kriptájába temették Ferencsik István varga, közismert nevén Veres Varga hat éves lányát, Erzsébetet.
1777. február 19. Reggel 9-kor a templom kriptájába temették Sári Ferenc és Vékes Katalin három éves és kilenc hónapos lányát, Rozáliát.
1777. március 23. Délután 5 órakor a templom kriptájába temették Dianovics Teréziát, Svarcz János szőregi alprefektus kb. 27 éves feleségét.
1777. március 27. Reggel fél 8-kor a templom kriptájába temették Lippai János kb. 75 éves özvegyét, Rózsa Katalint.
1777. április 7. A kisebb kriptába, az elhunyt Szabó József családi kriptájába temették Szabó János konfráter két és fél éves lányát, Ilonát.
1777. június 1. Délután 5 órakor a templom kriptájába temették Siha Imre kb. hatvanéves özvegyét, Erzsébetet.
1777. július 31. A templom kriptájába temették Szűcs Jánost, a külső tanács 39 éves tagját.
1777. december 4. A templom kriptájába temették Szűcs Antal két éves és két hónapos lányát, Annát.
397r 1778. szeptember 26. Délután 5 órakor a templom kriptájába temették Sári Mihályt, aki szeptember 15-én született.
1778. december 13. A templom kriptájába temették délután fél 5-kor a hatvankét éves Sári Tamást.
1779. július 1. Hajduk Mojzes minorita tartományfőnök és generális komisszárius harmadik látogatásakor ellenőrizte ezt a jegyzéket, folytatását elrendelte. Aláírta rajta kívül Knáisz Mihály tartományi titkár is.
1780. augusztus 17. Délután 5-kor a templom kriptájába temették Duli Annát, az elhunyt Dévai Pálnak, a Károlyi-ezred hadnagyának kb. ötvenéves feleségét.
Mária Terézia 1780. november 29-i halála miatt hosszú gyászirat található a kötetben (397r–398r), amelyből kiderül, hogy a minorita papok miséztek, a laikus testvérek rózsafüzért imádkoztak a lelki üdvéért. Batthyány József esztergomi érsek és Giuseppe Garampi bécsi nuncius levelét (1780. dec. 4.) szintén bemásolták (398r): eszerint az szerzetesi közösség, amely harminc napon belül vesperást imádkozik és éjjeli halotti misét mond az elhunytért és az új uralkodóért, annak minden tagja háromszáz napos búcsút nyer.
398v 1787. június 29. Délután 5-kor a templom kriptájába temették a hatvanhat éves Wolfgang Scheprunnert, a szegedi sóhivatal nyugalmazott írnokát.
1800. december 24. Délután 3-kor a templom kriptájába temették a hatvanhat éves fr. Adelmann Didák Jánost.
1800. december 24. Délután 3-kor a templom kriptájába temették a hatvanhat éves fr. Adelmann Didák Jánost.
1803. április 6. Délután 6-kor a templom kriptájába temették Vass János nyolcvanhat éves szeged-felsővárosi polgárt.
1804. augusztus 5. Délután 5-kor a templom kriptájába temették a hatvankilenc éves Jantsik György tápéi plébános konfrátert.
1806. április 7. A templom kriptájába temették Esztergályos Ilonát, Vass János szegedi polgár özvegyét.
1806. december 3. A templom kriptájába temették Lábadi Terézia nyolcvannégy éves nemes özvegyet.
1812. június 20. A templom kriptájába temették Litassy Bálint, a szegedi dologház prefektusának feleségét, Borbálát, akik mindketten Baranyából származnak.
1816. március 15. Délután 3 óra körül a templom kriptájába temették Kőrösi Mihály hatvanhét éves polgárt.
1818. január 13. A templom kriptájába temették a hatvankilenc éves Nagy Erzsébetet, Kőrösi Mihály szegedi polgár özvegyét.
9r 1852. április 22-i vizitációja alkalmával a jegyzőkönyv vezetésének folytatását rendelte el Paulinyi Pál tartományfőnök és generális komisszárius. Aláírta Sujánszky Euszták tartományi titkár is.
9r 1852. április 22-i vizitációja alkalmával a jegyzőkönyv vezetésének folytatását rendelte el Paulinyi Pál tartományfőnök és generális komisszárius. Aláírta Sujánszky Euszták tartományi titkár is.
****************************************************************************************************************
A rendházi káptalanok jegyzőkönyveit tartalmazó rész
kriptára vonatkozó szakaszainak
latinról magyarra fordított verziója.
8. kötet
Liber Variorum
p. 74r–83v.
A szegedi minorita rezidenciában tartott konventi káptalanok jegyzőkönyve
78v 1764. március 23. Tajti Adalbert házfőnök
1. Adjanak helyet és engedélyt Szabó József konfráternek, hogy saját pénzén kriptát építsen magának, feleségének és örököseinek?
Válasz: igen.
2. Kérjenek fizetséget Szabó József és feleségének a saját kriptájukba való temetéséért?
Válasz: igen, mivel Szabó József mindig is az egyetlen jótevőjük volt, a templom építésére kb. 800 Ft-ot adott, és végrendeletében is hagy a templomra 50-et.
3. Kérjenek fizetséget Szabó József fiainak, lányainak és más leszármazottainak temetéséért ugyanott?
Válasz: ha az örökösök a kriptába akarnak temetkezni, csak a fizetség felét adják a templomnak, de ha a templom költségén épül meg a kripta, akkor az egészet.
Aláírók: Tajti Adalbert házfőnök, Liszka Gáspár házfőnök-helyettes, Kovács Péter magyar szónok, Péteri Róbert prokurátor.
1765. május 18. Tajti Adalbert házfőnök
Szabó János és felesége temetkezhet ingyen a családi kriptába (a legutóbbi 3. pont ellenére)?
79r Felajánlja, hogy a kriptában építendő oltárra 100 Ft-ot fizet.
Válasz: igen, ha a megígért 100 ft-ot valóban kifizette.
Aláírók: Tajti Adalbert házfőnök, Richter Pius német szónok, Trencsényi Rafael magyar szónok, …prokurátor.
81r 1767. szeptember 22. Sztanya Sándor házfőnök
Az atyák letétéből kölcsönvehet a rezidencia egy bizonyos összeget a cancellusra, azaz a kövekre, amelyek a szentélyt elválasztják a hajótól, valamint a kripta ajtajára teendő kövekre?
Válasz: igen. Így Sztanya Sándor házfőnök letétéből kölcsönvett a rezidencia 30 Ft 42 krajcárt, Liszka Gáspár házfőnök-helyettes letétéből pedig 29 Ft 42 krajcárt.
8. kötet
Liber Variorum
p. 99r–105v. + 132r–
A szegedi minorita kápolna (sic) inventáriuma
104v 1825-ben a Szent Miklós templom külső oldalát a kripta bejáratánál (-ig?) kelet felé bevakolták és kimeszelték, így a szentélyt, valamint a torony egy részét is.
****************************************************************************************************************
A rendházi napló 1763-1767 közötti időszakra vonatkozó bejegyzéseinek
latinról magyarra fordított szövege
20. kötet
Diarium 1763–1781 (1780). (1–x számozott oldal)
A jegyzet vázlatos, a kiemelt dátumú bejegyzések a minorita vonatkozású események, a teljes szövegükben kiemeltek a templomra vonatkoznak (utóbbiak a Diariumban szereplő minden adatot tartalmaznak).
1. A Szent Miklós püspökről nevezett szegedi minorita rezidencia naplójának vezetését 1763. február 25-én Rajter Jácint (Hyacinthus) tartományfőnök és általános komisszárius rendelte el első kánoni vizitációja alkalmából.
2. Mottó (ószövetségi idézetek helymegjelöléssel)
3. Minden említésre érdemes dolgot, amely a Szegedre való jogos visszatérésük óta történt velük, a rezidencia jegyzőkönyveiben és leltárkönyveiben írták le.
1763
Január 10. Forgách János csongrádi főispán látogatása Szegeden a délvidéki pestis miatt.
Február 25. Egy rác nő (a tekintélyes szegedi kereskedő, Kiriák György felesége, Katalin) bevonul az asylumba sok aranyforintot magával hozva.
Március 3. Három erős boltívzáró gerendát helyeztek el a templomhajóban, a bejárattól számított első három oszlopnál.
Március 11. Fagy és hóvihar.
Március 22. Tápé plébánosa a minorita rezidenciából Tápéra indult.
Március 29. Forgács János főispán intézkedése a mészárosok ellen, és felesége szegedi látogatása.
Április 4. Mennydörgés,
4. 6-án éjjel egy szegedi hajdú és egy felső-magyarországi ifjú esete.
Április 7. A hétéves háborút lezáró béke örömére az alsóvárosi ferencesek gvárdiánja Te Deumot mondott a szegedi várban.
Április 8. Tűz az Alsóvárosban (ispotály környéke leég: ferences harmadrendiek lakhelye).
Április 10. Te Deum a béke tiszteletére Palánk plébániatemplomában.
Április 12. Meghalt egy minorita konfráter, Hajzler János szegedi sörfőző, aki havi egy edény sört adott alamizsnaként a minorita rezidenciának.
Április 16. Batthyány József kalocsai érsek látogatása Szegeden, fogadásakor jelen voltak a minorita atyák is. Ezen a napon meghalt Scheffen Frigyes parancsnok, akit a ferenceseknél temettek 18-án.
5. Április 17. A béke örömére Palánkon újabb Te Deum Batthyány és Forgách jelenlétében.
Április 18. Vihar előző éjjel.
Április 30. Megnyitják a (január 10. óta fennálló) bánáti karantént, Szent György napi vásár.
Május 3. Vihar, a vásárban nagy károkat okoz.
Május 25. A minorita rezidencia két szerzetese más atyák beleegyezésével, a házfőnök és a helyettese távollétében este 9-kor átment a rezidenciával szomszédos birtokra, hogy megkeressék azt a diákot, aki a rezidencián lakott, mivel ott nem találták. Oda megérkezve a sütőház átriumának külső kapuját az ablakokkal együtt belülről zárva találták, a függönyöket behúzva, vagyis nyilvánvaló volt, hogy valaki van bent, ezért kinyittatták a kaput. Az asylans nő nyitotta ki az ajtót, az atyák pedig bementek, ahol a nőt egyéves és pár hónapos gyerekével és kb. tizennégy éves szolgálójával együtt találták, aki az ágyában feküdt és talán aludt is, a szobában a teknő alatt pedig, amelyben a ruhákat mossák, egy szegedi Kis Palkó nevű rác férfi volt. Az elrejtett udvarlót ezzel a nővel való házasságtörésért pár hónapja már megbüntette a szegedi városi tanács, ezért a rác május 26-a reggel meg is ígért a templomépítésre negyven forintot a két minorita atyának, csak ne szóljanak a tettéről.
6. Május 4. Reggel háromnegyed nyolc után a kőművesmester József nevű inasa a
fölső állványról leesett a két ölre lévő második állványra, a lába két helyen eltört: a lábikra alatt és felett. A szerencsétlenség akkor történt a templomban, amikor a kőművesek a templom fő boltívének az állványzatához a gerendákat felállították.
(NB A hercegprímás akarata szerint az olyan asylanst, aki a plébánián található és az illetékes városi tanács megtalálja, adják vissza a tanácsnak reverzális ellenében, amelyhez olyan záradékot csatoljanak, mely szerint xy az ítélethozatalig az asylumból csak a biztosabb őrizet okán, és mint érseki fogoly, közben csak egyházi bíróság joghatóságának alávetve kerül a tanácsi börtönbe. Ez az érseki rendelkezés a szerzetesházak főnökeivel is közlendő.)
Június 9. Úrnapja nyolcadán korábbi ígéretének megfelelően Túri Pál mindszenti plébánost várták pontifikálni, de mivel nem jött el, az ünnepi misét a házfőnök-helyettes, Gáspár atya énekelte, mise után a stallumba ült. A megelőző években a magyar nyelvű prédikációt kint tartották a még el nem készült templom szűk volta miatt, és a prédikáció a körmenet után volt, ezért az ünneplő nép a nap hevétől sújtottan részben elszéledt, a kevés ottmaradót is elnyomta az álom. Ebben az évben ezért rögtön az ünnepi mise után a templomban tartották meg a prédikációt letakart Oltáriszentség mellett, utána elénekelték a Pangue linguát, és kezdődött a körmenet. Az új rendet a nép elfogadta, és kérte, hogy a jövőben is így legyen.
Június 28. Nagy földrengés volt a Duna mentén, amekkorát még sose tapasztaltak. Szegeden és környékén is voltak ennek jelei.
Tajti Adalbert házfőnök és örökös definitor kérdésére Klósz János, aki akkor ennek szemtanúja volt Komáromban, később pedig Szegedre jött, leírta a komáromi pusztulást (a leírás főleg a szerzetesekre – jezsuiták, ferencesek, trinitáriusok – koncentrál: 7-10. oldal).
11. Július 9. Vihar.
Július 19. Hars gróf mérnökezredes látogatása Szegeden új vár építése miatt.
Július 21. Nagy szél.
Július 27. Új vár építése miatt rombolandó házak kijelölése.
Július 28. Tűz Algyőn.
Augusztus 3. Két diák vízbe fullad.
Augusztus 7. Algyőn sok lúdtojás.
Augusztus 10. Reggel 8 körül tűz ütött ki a városban, és épp a Szent Lőrinc napi magyar prédikáció alatt szólalt meg a harang, mire mindenki kirohant a templomból a papot kivéve.
Augusztus 19. Az asylans asszony titokban férfiruhát öltve szekérre ült és másik asylumot keresni eltávozott, valószínűleg Makó felé.
Este a minoriták egy pohár borra meghívták Faragó Jánost és Vékey Mártont, utóbbi alamizsnaként egy lovat ígért a rezidenciának.
Augusztus 24. Éjjel tűz a Felsővárosban.
12. Aug. 27. Prajning János temesvári olvasókanonok meglátogatta a minoritákat
vacsoraidőben, de nem akart vacsorázni, hanem ivott két csésze teát. Velük vacsorázott viszont Homor János dorozsmai és Urbanovics János gyevi plébános.
A kőművesek távoztak a templomépítésről, mivel elfogyott a tégla.
Szept. 11. Tajti Adalbert házfőnök és Ecsédi Ferenc tápéi plébános Vácra indultak Migazzi váci püspökhöz, hogy védekező kérvényt adjanak neki át cáfolatul a kecskeméti ferencesek kérvényére, amely sok hazugságot tartalmazott, 1762-ben adták be, és a minoriták kecskeméti borkéregetését gátolta.
Szept. 17. A ceglédi gabonatisztviselő/gabonakereskedő (frumentarius) vendégségbe jött a minoritákhoz, vizát akart venni a budai apácáknak, három napig náluk lakott. Üres kézzel kellett hazatérnie, ezért 100 Ft-ot hagyott a szerzeteseknél, hogy azon vizát vegyenek.
Szept. 19. Hazatért Vácról Tajti és Ecsédi.
Október 8. Farkas Mihály váci kanonok és kiskunfélegyházi plébános elküldte Vácról Migazzi püspök engedélyét, amelyben megengedi a minoritáknak, hogy Kecskeméten bort kéregessenek.
Október 9. A házfőnök átküldte ezt az engedélyt a plébániákon működő minorita atyáknak (prokurátoroknak), úgymint Kiskunfélegyházára Szepesi Cletusnak, Csongrádra pedig Quirini Crescentiusnak, akik be is mentek Kecskemétre, bár a szüret már elmúlt, és szereztek harminc akó bort.
Október 29. A kőművesek ismét elkezdtek dolgozni a templom boltozatán.
Nov. 4. Czabai Ágoston atya, aki Aradra igyekezett borért, magával vitt egy András nevű kálvinista asylanst Pécskára, ahonnan éjjel a Maroson át a Bánságba engedte menni.
13. Nov. 21. P. Cletus Egerbe indult az ottani gvárdián, P. Romanus által vett bort elhozni.
Nov. 23. Befagyott a Tisza, át lehetett rajta gyalogolni.
Nov. 30. A kőművesek befejezték a templom boltozatát.
December 3. Leégett két szárazmalom a Felsőváros végén.
December 6. Tizenöt edény bor érkezett Egerből hajnali két óra előtt.
1764
Január 13. Perlesz gróf átutazása Szegeden Bécs felé.
Január 16. Reggel érkezett egy asylans Békés megyéből, akit gyerekgyilkossággal vádoltak. Este Dorozsmára ment tovább.
Január 19. Tűz a Felsővárosban.
14. Január 25. Földrengés Becsén.
Február 8. A szegedi várparancsnok, Mertenz ezredes délután 3 óra után találkozott a rendházban Reiter Jácint tartományfőnökkel.
Február 11. A makói Horváth András tolvajt felakasztották. Előző nap este katolikus hitre tért egy piarista előtt. Pár hónapig korábban a minoritáknál volt asylans, majd Pécskára ment (ld. 1763. november 4.), onnan a Bánságba, de visszatért Szegedre, elfogták és börtönbe zárták. (Élcelődik a szerző: biztos az akasztófa volt neki eleve elrendelve – közmondást idéz: akit a sors lógni rendelt, az nem fullad a vízbe.)
Február 15. Reiter Jácint tartományfőnök második kánoni vizitációja alkalmával megnézte ezt a Diariumot, elrendelte a folytatását. (pecsét, aláírás, Reiterén kívül Hansát Jeremiás tartományi titkáré)
15. Február 20. Ecsédi Ferenc tápéi plébános halála.
Február 23. Temetése a tápéi templomban: Reiter Jácint tartományfőnök temette két minorita magyar szónok segítségével (Kovács Péter és Trencsényi Rafael). A beszédet Homor János dorozsmai plébános tartotta. Hat plébános, valamint sok tápéi és szegedi lakos volt jelen. A plébánosok utána a szegedi minorita rezidencián vacsoráztak, amely vacsorán Brenkovics temesvári kanonok is részt vett.
Február 24. Péteri Róbert minoritát kiküldték ideiglenes tápéi adminisztrátornak a többi plébános kérésére, mert a szegedi ferences Tamás atya, aki az elhunyt tápéi plébános betegsége idején pár napig ellátta a plébániát, amint a plébános meghalt, meg se várva a temetést visszatért a kolostorába, és a tápéi népet magára hagyta.
Február 26. Dörgés-villámlás.
Február 27. Reiter Jácint tartományfőnök befejezte második kánoni látogatását Szegeden és Egerbe indult.
Március 12. Szabó Katalint, Faragó János konfráter anyját eltemették az újonnan épült minorita templomban, testét a nemrég épp e temetés céljára épített kis kriptában helyezték el, amely a második kápolnában van, azaz a második mellékoltárnál a keleti oldalon.
16. Március 20. Elkezdett épülni a kripta a templom első kápolnájában, azaz az első
mellékoltárnál a nyugati oldalon, Szabó József konfráter és utódai számára.
Március 28. Kovács Péter és Trencsényi Rafael szónokok elmentek Návay József temetésére Földeákra, a temetési beszédet Kovács mondta.
Március 29. A templomban a karzat alatt a keleti oldalon eltemették Szolvánszki Jakabnak, a templom kántorának József nevű fiát.
Április 7. Forgách János csongrádi főispán látogatása Szegeden a tisztújításon.
Április 9. A tisztújítás eredménye (nevek). Ebből az alkalomból a rendházban vendégeskedett Farkas Mihály váci kanonok és kiskunfélegyházi plébános, valamint Fábián István csongrádi és Thúri Pál mindszenti plébános, a vármegye ülnökei. Ott volt még László vásárhelyi kapitány is.
Április 18. Havazás.
Április 20. Nagypénteken a templom szomszédjában lévő házba csizmadiák és retorikai osztályos diákok jöttek egymással megküzdeni, felváltva ököllel és bottal verekedtek. Talán a szenvedő Krisztus tiszteletére tették.
17. Április 27. Ásni kezdtek a torony és a szentély alapjai körül, hogy megvizsgálják,
vajon az alapok gyengesége miatt keletkezett-e repedés a szentély oldalfalain.
Április 30. A kőművesek nekiláttak a torony alapjait megerősíteni.
Május 7. A szentély falai és kupolája jelentős mértékben meghasadtak, a nyugatra néző ablak felett valamiképpen ingani látszott a fal, ezért a kőművesek gerendákkal alátámasztva megerősítették, hogy ne dőljön le.
Május 17. Belecsapott a villám az abonyi templomba.
Június 21. Kukoricavárosban (Rókus) egy hat éves lány lelökött egy háromévest a kútba, aki megfulladt, mire megérkeztek a szülők.
Július 17. Pozsonyban országgyűlés kezdődött, amelyen a rendtartományt két szerzetes képviselte, Reiter Jácint tartományfőnök és Jakabfalvy Román definitor, egri gvárdián.
Július 25. Átutazott Szegeden Hadik András Erdély felé, ahol katonai főparancsnok lett.
18. Aug. 25. Lefejeztek egy alsóvárosi polgárt egy tizenkét éves lány megerőszakolásáért.
Aug. 29. Ebédre a rendház vendége volt Prajning temesvári kanonok és Sauer zombori plébános.
Szept. 10. Reiter Jácint tartományfőnök utolsó kánoni vizitációja alkalmával megnézte ezt a Diariumot, elrendelte a folytatását. (pecsét, aláírás, Reiterén kívül Richter Piusé)
Augusztus vége – szeptember eleje: Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc váci látogatása (18–19. o.)
19. Szept. 8. A tartományfőnök a pozsonyi országgyűlésről jövet megtartotta Szegeden az
utolsó kánoni vizitációját, 12-én Aradra indult tovább.
Szept. 10. Szablik János kőművesmester megkezdte a templomi karzat építését, amelyet október 20-án fejezett be.
Október 4. Heves esőzés, rossz időjárás.
20. December 3. Szabó József konfráter halála, testét a piaristák minden ellentmondása
nélkül 5-én közvetlenül a minorita templomba vitték, és a szokott szertartások elvégzése után a nyugati oldal első kápolnájának kriptájába temették, ezen belül is az első helyre, a főoszlop alá.
1765
Január 10. A Haller-ezred távozása Szegedről, Károlyi-ezred érkezése a helyükre.
Február 15. Szivárvány és mennydörgés (utólag beszúrva: nem csodás jelenség, hanem természeti).
Március 15. Fábián István csongrádi plébános váci kanonok lett.
Április 4. Svarcz Rókus szenátor, a város országgyűlési követe visszajött Pozsonyból.
21. Hamarosan a vármegyei követek is visszajöttek.
Április 10. Gróf Károlyi Antal meglátogatta és megajándékozta katonáit.
Május 21. Károlyi és rokonsága újra Szegedre látogatott (május 23-ig).
Május 28. Egy Károlyi-katona a Tiszába fulladt.
22. Június 21. Vihar és szél.
Június 22. Nagy vihar, belecsapott a villám a Szent György templom tornyába, de ép maradt, ugyanakkor egy bizonyos tápéi koldust, aki többekkel oda menekült, megütött, őt másnap el is temették.
Június 25. A Szegeden tartott megyegyűlés alkalmával a rendház vendége volt két váci kanonok, Farkas Mihály, kiskunfélegyházi plébános és Fábián István csongrádi plébános, valamint a mindszenti plébános, Turi Pál is.
Júliusban végre csökkenni kezdett a hal ára.
23. Augusztus 10. Többszöri forgószél.
Augusztus 14. A helyi halászok egy forintért már száz kisebb pontyot adnak.
Szeptember 7. Tűz az Alsóvárosban.
Október 10. A megyei vásár alkalmából az esküdtek helyi katonákkal kivonultak megvizsgálni, hogy a megyei szabályozás szerinti árakat betartják-e.
November 13. Útonállók a Makó és Tápé között lévő makói fogadónál éjjel kiraboltak és megöltek bizonyos utazókat, akiket másnap Makón temettek el.
November 15. Egy nő a menyével való veszekedés után a kútba esett és megfulladt, nem tudni, hogy véletlenül történt, vagy szándékosan. 22-én találták meg, húzták ki és temették el.
24. December 24. Amíg a nép a templomban volt, valaki betört a minoriták szomszédjába,
feltörte a ládát, és kb. 200 Ft-ot elvitt, amelyet az illető fiatalkora óta gyűjtött össze, hogy legyen pénze öreg napjaira.
1766
Január 19. A Károlyi-ezred három katonája, két református és egy evangélikus, miután korábban Honorius atya magyar ünnepi szónok révén elsajátították a hit alapjait, a minorita templomban letették a katolikus hitvallást a hívek jelenlétében tartott ünnepi mise keretében.
Január 29. Jakabfalvy Román tartományfőnök első kánoni vizitációja alkalmával megnézte ezt a Diariumot, elrendelte a folytatását. (pecsét, aláírás, Jakabfalvyén kívül Hajduk Mojzes tartományi titkáré)
25. Február 2. Mentencz Ferenc ezredes szegedi várparancsnok meglátogatta a
rendházban a tartományfőnököt, akivel a templomban a repedéseket és különösen a szentély hasadékait is megnézték, és megtárgyalták, hogy hogyan lehetne kijavítani.
Február 3. A tartományfőnök kánoni vizitációja végeztével Egerbe indult, és éjjel Kiskunfélegyházán Farkas Mihály váci kanonoknál, másnap a kecskeméti piaristáknál szállt meg.
Február 20. Egy péterváradi fiatalember eljegyzett és elvett egy lányt egy szomszédos dunáninneni faluból, és épp az atyai házba vitte Péterváradra, amikor péterváradi szokás szerint a Duna közepéig eléjük ment a násznép, a lakodalmi tánctól azonban hirtelen beszakadt a jég, és kocsistul-lovastul mindenki táncolva süllyedt a mélybe.
26. Február végén az Alsóvárosban sok kutya lett veszett, egy tizennyolc éves fiút megharapott az
egyik, aki nyolc nap múlva bele is halt.
Március 3. Az Algyőn tartott megyegyűlés alkalmával meglátogatta a minoritákat Fábián István váci kanonok és csongrádi plébános, és egy közös ebéd után visszament a gyűlésre.
Március 8. Leégett az alispán házának istállója.
Március 11. Egy asztalos testvér, aki nyolc napja a minoritáknál dolgozott, súlyos álomkórba esett, majd másnap a szentségek vételével meghalt. A karzattal szomszédos keleti oszlop alatti kriptába temették.
Március 14. Szörényi Ignác csongrádi alispán 48 éves korában meghalt.
27. Testét Fábián István váci kanonok és csongrádi plébános főpapi díszben, maga mellé véve Homor János dorozsmai és Urbanovics András gyevi plébánost a minorita templom kapuja előtt fogadta, és a szokásos szertartásokat elvégezve március 16-án eltemette a szentélytől második, karzattól harmadik, keleti oldalon lévő oszlop alatti kriptában. Másnap reggel ugyanők ünnepi rekviemet mondtak a lelki üdvéért a vármegyei tisztviselők és más meghívottak jelenlétében. Ennek végeztével az özvegy, Székel Borbála ebédet rendezett.
Április 15. Korábban Halász Ferenc elszökött egy társával a börtönből, és a minoritákhoz asylumba vonult. Sokszor kiment azonban onnan, így ezen a napon a szomszédságban elfogták, 21-én igazságot szolgáltattak neki.
Május 9. A német Halász Pált, Ferenc testvérét és társát a lopásban, testvéréhez hasonlóan akasztásra ítélték.
Június 5. Urbanovics András gyevi plébános mondta a minoritáknál az úrnapi ünnepi misét, és ő vezette a körmenetet is.
28. Június 13. Dugonics úr istállójában tűz.
Jancsik György tápéi plébános mondta a minoritáknál a misét, a magyar prédikációt Marx Miklós szőregi plébános, a németet a piarista Antal atya tartotta.
Július 5/6. Vidovics komisszáriust, valamint Faragó és Kopasz András urakat a minorita refektóriumban ebédre fogadták.
Július 7. A házfőnök ebédre hívott két piarista és két ferencest (utóbbiaktól a gvárdiánt és a lektort) ismerkedés céljából, akikhez csatlakozott a nyugalmazott alispán Clausz úr is.
Július 8. A gyevi plébános az idősebb és fiatalabb Szilber urakkal a minoritáknál étkezett. Éjjel egy paráznasággal vádolt személyt befogadtak az asylumba.
Július 9. A házfőnök folyamodványára az esztergomi káptalantól gyóntatási engedélyt kapott Vince atya, a házfőnök, valamint István és Damján atya.
Július 12. A házfőnök állíttatott egy Szentháromság oltárt a templom nyugati oldalán, e napon délután 5 körül megérkezett a tartományfőnök.
Július 13. A házfőnök kérésére a városi szenátus a huszonnégyezer tégla árából visszafizetett 24 forintot.
29. Július 23. Jakabfalvy Román második kánoni vizitációja alkalmával megnézte ezt a
Diariumot, elrendelte a folytatását. (pecsét, aláírás, Jakabfalvyén kívül Hajduk Mojzes tartományi titkáré)
Július 26. A tartományfőnök a házfőnökkel és Rafael atyával elment a gyevi templombúcsúra. Ezen a napon meghalt Berárd atya egynapos epilepszia után.
Július 27. A tartományfőnök reggel a refektóriumban atyai buzdítást tartott és általános feloldozást adott, Berárd atya temetését tíz órára tűzte ki. A ferencesek által elvégzett temetés és az ebéd elfogyasztása után a tartományfőnök Aradra indult a titkárával és Xavér atyával.
Július 28. A házfőnök, Vince atya a rezidencia romos folyosóját helyreállíttatta, amely munka ezen a napon ért véget.
30. Aug. 2. Az ünnepi misét és körmenetet a tápéi plébános vezette Demeter és Damján
atya segítségével. A népnek a prédikációt Benedek atya tartotta magyarul, a piarista Antal atya pedig németül.
Aug. 3. Tűz a Tabánban a Tiszánál.
Aug. 4. Bezdiesky (?) Nazarius atya megérkezett Pancsováról.
Aug. 5. A házfőnök, Vince atya Pestre, onnan pedig Vácra ment a kecskeméti koldulás ügyében.
Aug. 7. A minoriták Kelemen Didák vizsgálatát előmozdították Rómában a kiskunfélegyházi jegyző segítségével.
Aug. 8. Két asylans, Vékás Ágoston és Soós (?) József a ferencesektől a minoritákhoz jöttek át karókkal felfegyverkezve.
Aug. 12. A plébániákon szolgáló atyák megkezdték a gabonakéregetést.
Aug. 14. A házfőnök hazatért Vácról.
Aug. 20. Két gulyás a pusztából a minorita asylumba menekült a lopás vádja elől.
Szept. 16. A házfőnök-helyettes István atya a pusztába indult gabonakoldulásra.
Szept. 22. A házfőnök a gyevi plébánossal és Rafael atyával Aradra utazott.
Szept. 23. Egy gulyás az asylumba húzódott.
Szept. 24. Az uradalmi központban egy istállót kezdtek építeni, amelyet 26-ára a tetővel együtt be is fejeztek.
Szept. 25. A megye elfoglalta a tápéi átkelőt, mivel a szegediek egy megyei hídnál törvényt sértettek.
Szept. 29. A tanács által lopás miatt keresett szegedi Juhász János a minorita asylumba szökött.
31. Október 4. Az ünnepi misét Urbanovics András gyevi plébános mondta Damján és Elek
atya segítségével. A magyar prédikációt a dorozsmai, a németet a (kis)zombori plébános mondta.
Október 8. A kiskunfélegyházi plébános a csongrádi káplánnal a minoritáknál vendégeskedett, majd este Tápéra mentek tovább. Éjjel vihar volt, egy liba elpusztult.
Október 29. Mennydörgés.
November 16. A tanács reverzális ellenében kiváltott egy asylanst és ötven botütésre ítélte.
December 6. Szent Miklósnak, a templom védőszentjének ünnepén a prédikációt a szegvári plébános tartotta és ő is misézett. A német prédikációt a szőregi plébános mondta.
December 7. A Mulk-ezred Temesvár felé átvonult Szegeden.
December 13. Hartyán (?) András konfráter felesége hirtelen meghalt, gyászszertartására Vince házfőnök atya Rafael és Demeter atyát küldte.
December 14. Egy református nő, az elhunyt Török Sámuel szegedi szenátor felesége, akire férje sok tartozást hagyott, éjjel titokban két fiával együtt elszökött.
32. December 15. Két napos hideg miatt befagyott a Tisza, négylovas kocsival is át tudtak menni.
December 16. A rendház kocsisai puszta dacból megtagadták a szolgálatot, és az udvaron nyolc lovat megkötetlenül hagytak. Ugyanezen a napon a házfőnök a tanács által elfogatta és a rendház udvarában száraz mogyorófával jól elverette őket.
December 17. A házfőnök a kövek ügyében Ágói (?) Demeter atyával a munkafelügyelőhöz ment, az említett dühös kocsis úgy megrángatta őket, hogy a megmenekülésük nemcsak a szerencsének, hanem a Gondviselésnek volt köszönhető.
December 19. A rendház egyetértőleg kiadott 500 rajnai forint alapítványi pénzt a szegedi szenátusnak, azon belül is Czékus és Engelender uraknak, a törvényes kamatra.
December 30. Négy asylanst reverzális ellenében kiadtak a szenátusnak, akik közül kettőt hatvan botütés és három nap fogság után szabadon engedtek, a másik kettőt a börtönben tartották.
1767
Január 6. Sáry Bálint konfráter meghalt, temetése miatt nem lehetett a szokott módon megtartani a magyar prédikációt, mivel négy atyának ott kellett lennie. Palánkon eltemették Temesvári Jánost is, ahová két atyát szintén kértek.
Január 15. Kócsó Zakariásnak és Szabó József konfráter lányának Ágnesnek eltemették a két éves lányát a minorita templomban, nagyapja sírboltjában.
Január 18. Somodi Elek atya újmiséjét celebrálta a tanács patronátusa alatt, segédkezett neki Xavér és István atya, valamint a dorozsmai plébános volt a kézvezetője.
Január 29. A mindszenti plébános egy lovassági tiszttel éjszakára a rendházban szállt meg, másnap reggel továbbindultak.
33. Február 1. 1-jén vagy 2-án a kriptában, amely eddig mindenfajta szárnyas ajtó nélkül
befejezetlen volt, a házfőnök a kőművessel csináltatott két ablakot a templom keleti oldalán, és a nyugatin is kettőt a fentebb említett kriptának.
Február 2. Február 4-e környékén (sic) egy általuk ismeretlen személy megvádolta a minoritákat a váci káptalannál, hogy a kecskeméti házukban az év jelentős részében hangoskodás folyik, amely okból a káptalan szigorúan intett, hogy ezzel hagyjanak fel, és ott jelentős időt semmiképp se töltsenek. A vádat a házfőnök a kecskeméti szenátus és a piaristák tanúságtételével a káptalannál megcáfolta és tisztázta magát.
Február 25. A Károlyi-ezred egyik katonáját nagyon megverték a hadi gyakorlat megtagadása miatt, mire teljesen elcsüggedve éjjel felakasztotta magát.
Március 1. A régi és már elkorhadt állványzatot a kőművesmester felújíttatta, és a templom keleti oldalát bevakolták és kimeszelték.
Március 9. József testvért a rendház elküldte a romos szentély helyreállításához szükséges vasért egészen a ? bányáig.
Március 16. Sári Ferenc kb. kétéves leányát eltemették a minoriták kriptájába a piaristák tiltakozása nélkül. ??
Április 9. József testvér 31 mázsa vassal megérkezett a ? bányákból.
Április 13. A belgrádi alapítványt, amely korábban Eperjesen kamatozott, a rendház ezen a napon kihelyezte Szeged szabad királyi városnak a törvényes 5%-os kamatra.
Április 29. A kőművesek befejezték a templom keleti oldalának vakolását és meszelését, és rögtön megkezdték a szentély romjainak helyreállításához belülről felállítani az állványzatot.
Május 9. A kőművesek elkészítették a romok helyreállításához szükséges belső állványzatot. József testvér fúrni kezdte a nyugati oszlopot, és két nap alatt sikeresen átfúrta.
Május 12. A keleti oszlopot is fúrni kezdte. Elkezdték felállítani az állványzatot a templom nyugati felének kimeszeléséhez.
Május 13. A városi jegyző a rendházban reggelizett, és elmondta a szerzeteseknek, hogy a jezsuitákat Hispániából királyi rendelettel javaiktól és alapítványaiktól megfosztva április 1-jén elkergették, hajóval Itáliába vitték.
Május 15. Egy gyalázatos gazember a házfőnök szobájába behatolt, összetörve a kemencét, minden szekrényt és más bútort felforgatott, de nem talált semmit, amit elvitt volna. 29-én ismét visszatért, az ablakon át behatolt, de mint legutóbb, megint üres kézzel távozott.
Május 24. Vince atya, a házfőnök elment az egri gyűlésre, és királyi parancsnak megfelelően minden, a városi tanács által kiállított iratot és alapítólevelet hitelesíttetett és magával vitt Egerbe.
Június 5. A kőművesek befejezték a templom külső vakolását és meszelését, és ezen a napon a nyugati oldal állványzatát is elbontották, majd újra elkezdték annak szentély körüli felállítását, hogy azt romos állapotából kijavítsák.
Június 6. A súlyosan megbetegedett felségekért imát mondtak. Előző nap a piaristáknál a Palánkban a ferencesek jelenlétében is mondtak, de ott a minoriták nem voltak jelen, mivel nem tudtak róla.
Június 16. Sztanya Sándor házfőnök, akit a definitórium ennek a szegény szegedi rezidenciának a vezetésére küldött, megérkezett.
Március 1. A régi és már elkorhadt állványzatot a kőművesmester felújíttatta, és a templom keleti oldalát bevakolták és kimeszelték.
Március 9. József testvért a rendház elküldte a romos szentély helyreállításához szükséges vasért egészen a ? bányáig.
Március 16. Sári Ferenc kb. kétéves leányát eltemették a minoriták kriptájába a piaristák tiltakozása nélkül. ??
Április 9. József testvér 31 mázsa vassal megérkezett a ? bányákból.
Április 13. A belgrádi alapítványt, amely korábban Eperjesen kamatozott, a rendház ezen a napon kihelyezte Szeged szabad királyi városnak a törvényes 5%-os kamatra.
Április 29. A kőművesek befejezték a templom keleti oldalának vakolását és meszelését, és rögtön megkezdték a szentély romjainak helyreállításához belülről felállítani az állványzatot.
Május 9. A kőművesek elkészítették a romok helyreállításához szükséges belső állványzatot. József testvér fúrni kezdte a nyugati oszlopot, és két nap alatt sikeresen átfúrta.
Május 12. A keleti oszlopot is fúrni kezdte. Elkezdték felállítani az állványzatot a templom nyugati felének kimeszeléséhez.
Május 13. A városi jegyző a rendházban reggelizett, és elmondta a szerzeteseknek, hogy a jezsuitákat Hispániából királyi rendelettel javaiktól és alapítványaiktól megfosztva április 1-jén elkergették, hajóval Itáliába vitték.
Május 15. Egy gyalázatos gazember a házfőnök szobájába behatolt, összetörve a kemencét, minden szekrényt és más bútort felforgatott, de nem talált semmit, amit elvitt volna. 29-én ismét visszatért, az ablakon át behatolt, de mint legutóbb, megint üres kézzel távozott.
Május 24. Vince atya, a házfőnök elment az egri gyűlésre, és királyi parancsnak megfelelően minden, a városi tanács által kiállított iratot és alapítólevelet hitelesíttetett és magával vitt Egerbe.
Június 5. A kőművesek befejezték a templom külső vakolását és meszelését, és ezen a napon a nyugati oldal állványzatát is elbontották, majd újra elkezdték annak szentély körüli felállítását, hogy azt romos állapotából kijavítsák.
Június 6. A súlyosan megbetegedett felségekért imát mondtak. Előző nap a piaristáknál a Palánkban a ferencesek jelenlétében is mondtak, de ott a minoriták nem voltak jelen, mivel nem tudtak róla.
Június 16. Sztanya Sándor házfőnök, akit a definitórium ennek a szegény szegedi rezidenciának a vezetésére küldött, megérkezett.
Június 26. A keleti oldalon bontani kezdték a templom falát.
Június 29. A tartományfőnök megérkezett Egerből vizitálni a rezidenciát.
Július 1. A piarista rektor reggel eljött üdvözölni a tartományfőnököt.
Július 2. Vörös szenátor ebédre vendégül látta a tartományfőnököt és a házfőnököt, vacsorára pedig a rezidencia vendége volt Dugonics és Sylber úr.
Július 3. A földrajz tudományában (szerintem inkább geometriát akart írni) Mertenz Ferenc parancsnok meglátogatta a templomot, és egyetértését adta a romos részek kijavításához.
Július 4. Két minorita professzor, Elek és Damján atyák Eperjesről Aradra menet megszálltak a szegedi rezidenciában.
