VÍZ AZ ALTEMPLOMBAN

Amint az a lenti falszakaszok szemmel látható állapotából kezdettől sejthető volt, a nyári-őszi aszályos idő elmúlásával ismét megjelent a víz az altemplomban, így a feltáráskori, az előkészítő munkának rendkívül kedvező száraz viszonyok most "kissé" nedvesebbé váltak.

Víz az altemplomban

Ez alkalomból érdemes felidézni a templom környékének építéskori állapotát. 

A templomhoz a mostaninál jóval közelebb lévő, - egy korábbi bejegyzésben (http://templomfelujitas.blogspot.hu/2012/09/a-tisza-parti-templom.html) utaltam rá, hogy a mai Tímár utca vonalában, tehát közvetlenül a templom mellett húzódó - a főmederrel összefüggő, természetes és a mostaninál valószínűleg mélyebb folyómeder tulajdonképpen folyamatos vízleszívást jelentett, hasonlóan a manapság sok helyen - így Szeged belvárosának pincéiben is - épített drén rendszerekhez. Ezen meder feltöltése, valamint a környező és gyakorlatilag a Nagykörúton belüli teljes részre kiterjedő 1-2 m nagyságrendű feltöltés és a Tisza főmedrének utólagos árvízvédelme együttesen komoly mértékben megváltoztatták a templom környékének talajvíz viszonyait. Feltételezhetően így állt elő az építéskori állapottól eltérő mai helyzet, vagyis, hogy az altemplomot nemcsak komoly árvíz idején, hanem már egy-egy csapadékosabb időszak után is elönti a víz. Ezt támasztja alá a temetkezés gyakorlatának megszűnése is, de joggal feltételezhetjük, hogy az altemplom építői abban a tudatban voltak, hogy a tér jellemzően vízmentes állapotban van.

Az altemplom víztelenítésének az ilyenkor szóba jöhető, elvileg lehetséges verziói közül a tér geometriája és az épület műemlék jellege miatt a drén rendszer építése tűnik a járható útnak, ami az ilyenkor szokásos kiegészítő elemekkel biztosítani tudja a talajszerkezet stabilitását, a benne összegyűlő víz pedig egy átemelő rendszer révén lesz eltávolítva. Egyúttal ez a megoldás áll legközelebb az építéskori helyzet elvi rekonstruáláshoz is, azzal a különbséggel, hogy a talajvíz leszívását nem egy közeli folyómeder, hanem az épített drén rendszer biztosítaná. Mindez természetesen kiegészítendő az altemplom folyamatos szellőzésének biztosításával.

BELSŐ FALFELÜLETEK

A templomban két helyen is sor került a külső falak belső oldalának megbontására azért, hogy egyértelműen látható és mérhető legyen a múlt század elején épített falszellőztető rendszer. Az évekkel ezelőtti elektromos felújítás során is láthatóvá vált, de egy korábbi bejegyzésben is említett, a falak kopogtatása által is érzékelt belső légréteg az eredeti falak belső felületének visszavésésével és egy 6 cm vtg. téglafal eléépítésével  alakult ki. A belső szellőző légrés vastagsága 17 cm. A belső falsík feltételezhetően így nem  teljesen azonos az eredeti belső falsíkkal, amit az oszlopfejezetek esetlegesnek tűnő fal felőli csatlakozása sugall.

A templomtér oldalszárny felőli fala

A szellőző réteg a templomfal visszavésett felületével

A fal és a tagozat spontánnak tűnő csatlakozása

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK

Mint ahogyan arról már sok szó esett, a templom felújítási munkálatai jelenleg az előkészítő szakaszban tartanak. Ennek során készülnek azok a szakértői vélemények, felmérések, amelyek célja a jelenlegi állapot teljes körű feltérképezése, rögzítése, ezáltal a majdani felújítási munkák kiindulópontjának biztosítása. A Kultúrális és Örökségvédelmi Hivatal felügyelete alatti rendkívül sokrétű komplex folyamat a legkülönbözőbb szakértők bevonásával zajlik, akik mind mind a maguk szakterületének szempontjai szerint vizsgálják az Egyházközség tulajdonában lévő ingatlanrész elemeit.
Az írott források összegyűjtésében és értelmezésében közreműködő (Siptár Dániel és Aranyosi Vitéz Gellért), a műszeres vizsgálatokat végző (Dr. Sipos György az SZTE Természeti földrajzi és geoinformatikai tanszéke tudományos munkatársa és Katona Orsolya doktorandusz), a régészeti szempontokat elbíráló (Dr. Horváth Ferenc régész, és Szarka József régész), a tartószerkezeteket ellenőrző (Dr. Körmöczi Ernő és Szolga András), az üvegfelületeket vizsgáló (Mester Éva DLA), a falak nedvesedését és a víztelenítési lehetőségeket felmérő (Dér István), a falazatok korát meghatározó, a talajmechanikai szempontokat értékelő (Hopka János), a belső térben lévő, különleges védettséget élvező faragványokhoz értő, a sírok állapotát vizsgáló szakemberek együttes munkája biztosítja a további munkálatok kellően előkészített alapját. A "KUTATÁS" oldalon lévő információk, most újabb tartalommal gazdagodtak. Dr. Körmöczi Ernő és  Szolga András tartószerkezeti szakértők eddigi munkálataikról szóló összefoglalója is itt olvasható.