ANTROPOLÓGIAI VIZSGÁLATOK

A mai napon kerül sor az altemplomban talált sírok előzetes szakértői szemrevételezésére.
Dr. Horváth Ferenc régész kezdeményezésére a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékét vezető Dr. Pálfi György egyetemi docens koordinálásával a tanszék antropológus szakemberei tartanak helyszíni bejárást, tájékozódnak a konkrét helyzetről és az esetleges későbbi kutatások, vizsgálatok lehetőségéről. 
Dr. Pálfi György vezette a Győri Bazilika Héderváry kápolnájában őrzött, és Szent László királyunknak tulajdonított koponya vizsgálatait is.

SÍRKAMRÁK

A megközelíthetővé vált altemplom-kripta térben a jelenlegi járószint felett az előzetes vizsgálatok alapján - bár egy-két helyen nem egyértelmű a kamrák száma - mintegy 63 db sírkamra található. Ezek közül 24 nyitott, 39 lezárt állapotban van, 3 nyitott sírban emberi maradványok látszanak. A sírok közül méretük alapján 6 db feltételezhetően gyermeksír. (az írott források konkrétan említenek gyermek temetéseket is)
A lezárt sírkamrák feliratai eltérő állapotban vannak, a magasabb szinten lévők közül több olvasható, az alsóbb részeken lévők feliratai csak nyomokban vagy egyáltalán nem látszanak. A látszó feliratok 1700-as évek végi dátumokat mutatnak.
A sírkamrák nagy része egy szabályos szerkezetű, egybefüggő térben van, egy kisebbik része a nagy tértől elkülönült, ahhoz kis, szabálytalan alakú folyosó szakasszal csatlakozó, eltérő szerkezetű térben található.

A TISZA-PARTI TEMPLOM

A két térkép templomunk szempontjából azért érdekes, mert az egyik korábbi bejegyzésben szereplő de a tatárkori "vízállapotokat" mutató térkép adatait erősítik "kissé" későbbi időkben, és jól láthatóan mutatják, hogy a Felsővárosi templom közvetlen tőszomszédságában, gyakorlatilag a mai Tímár utca és Sajka utca közötti területen a  Tisza egyik medre húzódott.
Az 1764-es katonai térkép a vár tervezett, de nem megvalósult erődítési munkái bemutatására készült, de azon pillanatot ábrázolja, amikor a templom már állt, a rendház viszont még nem.
Az 1776-os állapotot mutató Balla térkép pedig a mai Bertalan híd helyén akkor volt sziget mellett  a lassan elmocsarasodó felsővárosi Tisza ágat, a már felépült rendházat és az akkori telekosztást mutatja.
A térképekért köszönet Kratochwill Mátyás volt kollégámnak.

ÚJABB ÉRDEKESSÉGEK

A mai nap folyamán a feltárt tér egyik távoli sötét pontján egy újabb lépcső maradványa került elő, ez az altemplomból közvetlenül a Tímár utcára vezetett fel. Ugyancsak a belső tér felőli vizsgálatkor derült ki, hogy a Tímár utca felőli templomfalon látható falszellőzők közül az egyik az altemplom eredeti szellőzőablaka illetve annak vasrácsa elé lett beépítve, és ez folyamatosan az altemplom szellőzőjeként működött.
A feltárt térben lévő kripta jellegű sírok számbavétele és vizsgálata mellett az elkövetkező idők egyik fontos feladata lesz az altemplom padlójának átvizsgálása annak kizárására illetve esetleg rögzítésére, hogy van-e a padló alatt bármilyen egyéb szerkezet vagy esetleg sír. Előzetes megbeszélésünk alapján ezt a már az előkészületi munkákban is nagy segítséget jelentő georadarral az SZTE munkatársa dr. Sipos György fogja végezni.

MOZGÓKÉPES BESZÁMOLÓ

Mivel a frissen feltárt terek a közönség számára jelenleg még nem megközelíthetőek, az érdeklődők az alábbi beszámolóban láthatnak mozgóképeket a Felsővárosi templom alatti részekről:
http://mno.hu/?v=58787

A magyarkurir.hu katolikus hírportálon Gellért beszámolóját lehet olvasni, melyben nagyon jól összefoglalja a jelen helyzetet, illetve a történések jelentőségét:

RÉGÉSZETI VIZSGÁLAT

A mai napon helyszíni bejárást tartottak a Móra Ferenc Múzeum munkatársai, melynek során megtekintették az előkerült altemplomot és a templomfal külső oldali alapfeltárásait. 
Az altemplom megtekintésekor Szarka József régészeti osztályvezető az előkerült tereknek és síroknak komoly kultúrtörténeti értéket és jelentőséget tulajdonított - magyarországi előzménynek csak az 1994-ben feltárt váci domonkos templom altemploma tekinthető - az altemplom és a benne lévő 18. századi sírok vizsgálatát a Múzeum munkatársai rövid időn belül megkezdik. 
A szentély mögött előkerült falazatok és a Tímár utca felőli oldalon talált - Horváth Ferenc régész szerint feltehetőleg a barokk kor előtti - leletek vizsgálatát pedig régészeti feltárás keretében fogják elvégezni, a lehetőség szerint kihasználva még a rendkívüli szárazság miatti különlegesen alacsony talajvízszintet.


ALTEMPLOM FELSŐVÁROSON

A mai napon feltárási munkánk eddigi legnagyobb és legjelentősebb állomásához értünk azzal, hogy az eddigi közös munka eredményeként megtaláltuk a keresett altemplomot. Az együttműködő szakértő csapat emiatti örömét csak tetézi, hogy a templommal együtt 1760 táján épített és az 1870-es években lezárt, azóta  gyakorlatilag elfeledett térbe bejutva belülről felfedeztük a levezető lépcsőt is.
Az altemplom meglepően jó állapotban van és eddigi félelmeinkkel ellentétben nincs feltöltve, gyakorlatilag felemelkedve lehet sétálni a térrendszerben. A korábbi műszeres vizsgálatok által már jelzett helyen egy nagy összefüggő tér van, amelyet különböző állapotú kripta jellegű sírhelyek tagolnak.
A templomtér bal hátsó részén kezdett szabályos feltárási munka részeként először egy 40/40 cm méretű födémáttörést készítettünk, amelyen keresztül már le lehetett ereszkedni a feltárult térbe. A nem mindennapi élményt a következő fotókkal szeretném megosztani az érdeklődőkkel:
A tégla födémboltozat felső íves felületének egy megtisztított része.
Az első pillanat, amikor feltárult az alsó rész.
Az első látvány, amit egy a nyíláson ledugott fényképezőgép örökített meg.
Majd a kiszélesített nyíláson lebújva már ez a látvány tárult elénk.



Az altemplom a templom teljes szélességében a karzat utáni két pillérközben, cca 13*13 m alapterületi méretben található a padló alatt, kiegészülve a jelenleg használt szószék irányában és a Lourdes-i oltár irányába egy-egy bővülettel. 











És az alulról-belülről láthatóvá vált lépcső, amely eredetileg a Lourdes-i oltár előtt indult le, de utólag egy tégla boltozattal le lett zárva, így a templomtér felől nem látszódott. 
Az új fejlemény természetesen újabb régészeti közreműködést is igényel, különös tekintettel a külső részeken végzett alapfeltárások során előkerült és láthatóvá vált szerkezetekre.
Öröm az ürömben, hogy az egyébként komoly károkat okozó rendkívüli aszály a kutató munkánkat nagymértékben segítette, hiszen a meglepő és ritka mértékben alacsony talajvízszint miatt az alapfeltárások akadálytalanul elvégezhetőek voltak.