KOVÁCSOLT VAS RÁCS

A templom bejárati részén megkezdődtek a korábbiak során előkészített és engedélyeztetett bejárati kovácsolt vas szerkezet elhelyezési munkái. Ennek kapcsán láthatóvá vált a karzat két oszlopánál a gyakran emlegetett 1938-as víztelenítési munkálatok során épített előtétfal szerkezet, mögötte pedig látszik a barokk templom eredeti falfelülete.

KUTATÁSI KÉRELMEK

A mai napon hivatalosan beadásra került a templomra vonatkozó szerkezeti feltárási kérelem valamint a faszobrászati, festő és üvegrestaurátori kutatási kérelem. Az ügyben illetékes Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal a kérelem elbírálása után fog hivatalos engedélyt adni a fenti munkálatokra. 

RÉGÉSZETI SZAKVÉLEMÉNY

Dr. Horváth Ferenc régész templomunkkal kapcsolatos szakvéleménye a "KUTATÁS" oldalon olvasható. 
Az eddigi - bizonyos forrásokra alapuló - ismereteinket, illetve inkább feltételezéseinket egy szempontól módosítja, ugyanis kizártnak tartja, hogy templomunk helyén a barokkot megelőző domonkos templom előtt - a tatárkorban - is állt volna templom. A domonkos rendi templom esetében azonban nem tartja kizártnak, hogy nemcsak az alapjai, hanem esetleg egyes falszakaszai is beépítésre kerültek a barokk épületbe.

AZ OLTÁR MÖGÖTT ELŐKERÜLT PÉNZ

A kutatómunkában közreműködő Dr. Horváth Ferenc régész által készített szakvéleményben a még karácsony előtt a szentély mögött-alatt előkerült pénz is szerepel, amiről időközben kiderült, hogy II. József 1782-es verésű egykrajcárosa. 


ÜVEGRESTAURÁTOR

A mai napon került sor a templom ablakaival foglalkozó üvegrestaurátor helyszíni szemléjére. Az építész és  statikus részvétellel történt bejárásról Gellért sem hiányzott, az üvegablak specialista szakember szemét pedig nem nem kerülte el  az, hogy az ablakok rendkívül rossz állapotban vannak, a tok nélküli, a széleken közvetlenül a falhoz rögzített üveglapok részben a körítő szerkezet mozgásai, részben a korábbi javítgatások miatt helyenként a kiesés határán állnak, a hajdan nyitható ablakszárnyak nyílófelületeinek üveglapjait helyenként valóban csak a Szentlélek tartja. 
A festett üvegfelületek mellett a külső oldali védőüvegek is felújításra várnak, részben állapotuk, részben szerencsétlen konstrukciós felépítésük, a képek osztásrendszerétől független osztóbordáik miatt, amellyel az üvegablakok képeinek belső tér felőli megjelenését zavarják, így esetükben a felújítás gyakorlatilag teljes cserét fog jelenteni. 
Mester Éva DLA, Ferenczy Noémi díjas restaurátor, műemlékvédelmi szakértő személyének megjelölésével a plébánia a meglévő állapot áttanulmányozása után első lépésben kutatási-vizsgálati engedélyt fog kérni a Kulturális és Örökségvédelmi Hivataltól. 

RENDHÁZI NAPLÓ 1763-1767

A napló magyarra fordítása során újabb érdekes írásos adalékok, utalások, bizonyítékok kerülnek elő a templom kriptájára vonatkozóan. A korabeli statikai problémák és azok kezelése mellett számos temetettel kapcsolatban konkrétan említi a napló írója a kriptát. Egy helyen a kripta falába utólagosan épített ablakokról is szó van.
Ne felejtsük el, hogy akkoriban a környező terepszint minimum egy méterrel a jelenlegi alatt volt. 
A teljes fordítás a számunkra most legfontosabbnak tűnő kiemelésekkel a "FORRÁSOK" oldal alján olvasható.
(A templomfelújítástól függetlenül is érdekes olvasmány az 1760-as évekbe történő bepillantást adó napló)

RONCSOLÁSOS FELTÁRÁSOK

A műszeres vizsgálatok és a levéltári kutatások olyan szintre kerültek, hogy lehetővé és indokolttá vált a statikai szakvélemény folytatása miatt is fontos és oly sokszor emlegetett roncsolásos vizsgálatokra vonatkozó konkrét engedélykérelem összeállítása. A Kultúrális Örökségvédelmi Hivatalhoz (KÖH) benyújtandó kérelmünk mintegy 30, konkrét szerkezeti feltárási helyre vonatkozó része a "KUTATÁS" oldalon olvasható.