KATONAI TÉRKÉP 1806-BÓL

A templom mögötti - feltehetőleg gazdasági jellegű - épületek látszanak a korabeli katonai térképen:

http://archivportal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b_google.html
Akit érdekel, érdemes átböngészni a térképet nemcsak a templommal összefüggésben. Érdekes lehet látni rajta az azóta már nem létező folyó holtágakat, például az azóta részlegesen rendbe rakott újszegedi Holt -Maros szakaszok eredeti nyomvonalait.


I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el a Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme"-t, (a második illetve Ferenc-féle országfelmérést), amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk. 1819-től egészen 1869-ig készültek a földrajzilag pontos szemelvények, amelyek végül összefüggően ábrázolták a teljes Osztrák Birodalmat. A papírokat a Magyar Országos Levéltár nagy felbontásban beszkennelte és felpakolta a netre, méghozzá ügyesen összekötve a Google Mapsszel, osztott képernyőn. Ez azt jelenti, hogy párhuzamosan nézhetjük végig a korabeli állapotot és a mai fotókat. A Google képei természetesen sokkal részletesebbek, de a látvány még így is bizsergető, és biztos, hogy a nem-történészeket is leköti.

A képen a Google Maps-el összehangolt katonai térkép vonatkozó része látható, a szegedi felsővárosi minorita templommal és a mögötte lévő - valószínűleg a minoriták használatában volt gazdasági jellegű - épületekkel.
Térkép 1806-ból és napjainkból

ELŐZETES VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

A georadaros vizsgálat során az épület jellemző helyein, különböző erősségű antennákkal készített felvételek közül két rendkívül érdekes és fontos információt mutató kép látható itt.
Az első felvétel a templomhajóra illesztett hossztengelyirányú és keresztirányú  radarfelvétel eredményét mutatja, rajta a cca 3*4 m-es raszterű, erősen boltozatokra hasonlító, padlószint alatti szerkezetekkel. 

A padlószint alatt érzékelt építmények "metszetrajzként"

A második felvételen két hosszirányú és egy keresztirányú radarfelvételből generált térbeli kép látható, mutatva az eddig sejtett - a templomhajó alatti - szerkezeteket kiegészítő, a Lourdes-i oltár alatti, illetve a  "liftes" pillér felé vezető alépítményeket is. 

A metszetekből "generált" térbeli formák  3D verzióban

Utalva a korábbi bejegyzések egyikére, ezek az információk megerősíteni látszanak mindkét eddig sejtett lejárat helyét, vagyis hihetőnek látszik, hogy mindkét oldalszárnyi lépcső felé volt valamilyen megközelítési lehetőség. A liftakna vizsgálata tehát egyre indokoltabbnak látszik.

A felvételekből - a szakemberek eddigi gyakorlata és tapasztalatai alapján - jelenleg az is sejthető, hogy a műszerek által érzékelt szerkezetek alatt 10-60 cm közötti vastagságú szabad légtér jelenleg is van.

A műszeres vizsgálatok Dr. Sipos György az SZTE Természeti földrajzi és geoinformatikai tanszéke tudományos munkatársának és Katona Orsolya doktorandusznak köszönhetőek.

Az alsó kép tehát egyúttal Alajos Atyát is "rehabilitálni" látszik. (Lásd korábbi bejegyzésemet)

TÁJÉKOZTATÁS A MINORITA TEMPLOMRÓL

A felújítási munkálatok jelenlegi állásával kapcsolatosan felvetődő kérdések és válaszok itt hallhatóak:
http://www.youtube.com/watch?v=rkqz_J8WMOA

A FELSŐVÁROSI TEMPLOM FOTÓI

A diavetítésben megtekinthető fotókat Zombori István készítette.

ÜTEMTERV

A "CÉL" című bejegyzést bővítettem, egy a felsővárosi templom felújítási munkálataira vonatkozó előzetes, a teendőket nagy vonalakban tartalmazó ütemterv vázlattal.

KÉRDÉSEK

A "KUTATÁS" oldalon KÉRDÉSEK címszó alatt kezdtem el összegyűjteni azokat a megoldandó, megválaszolandó felvetéseket, amik már most, a felmérési-feltárási folyamat elején felmerültek.  
A lista nem fontossági sorrendben tartalmazza ezeket, és nyilván bővülni is fog.

CSŐKAMERA

A Szegedi Vízmű Zrt. munkatársai a jövő hét folyamán előzetes helyszínelést tartanak a felsővárosi templomban. A cég által szennyvízcsatornák belsejének vizsgálatára használt távirányítású csőkamerák ugyanis alkalmasak lehetnek a templom alatti esetleges terek, illetve a szentély mögött már látható, és az oltár alá vezető járat tüzetesebb vizsgálatára, és a kamera által látottak rögzítésére és elemzésére. 

LIFT

A jövő héten kerül sor a jó pár évvel ezelőtt megépített lift aknájának vizsgálatára. A minorita templomban való pontos helye, a megépülése előtt a helyén használt lépcső, és a lépcső alatti térbe vezető, a rendház földszinti folyosójáról nyíló ajtó - amely most a lift ajtója - felveti annak gyanúját, hogy eredetileg a felfelé vezető lépcső alatt esetleg indult egy lépcső a rendház pincéjébe, pontosabban a sekrestye előtere alatti esetleges pincetérbe.
Megjegyzés: Az is előfordulhat, hogy néhai Alajos Atya azon információja, miszerint az oldalszárnyban lévő lépcső alatt volt a lejárat, azzal a módosítással igaz, hogy nem arról a lépcsőről van szó, amire Ő gondolt, - hiszen ezt az információt Ő is valakitől hallotta - hanem erről a másik lépcsőről. Ennek próbálok utánajárni.

A SZEGEDI MINORITA TEMPLOM FŐBEJÁRATA

Egy régi felvétel, amelyen a főbejárat az eredeti változatában látszik, az utólagos előépítmény nélkül.

Még a főbejárati timpanon nélkül
A feltöltés ekkor már megtörtént, a templom belső padlója a Munkácsy utcai járdával egy szintbe került.
Vajon a templom felé a kép szerint markánsan emelkedő járdavonal csak optikai csalódás,vagy a templom környéke valóban - dombszerűen - hamarabb lett feltöltve?
(Megjegyzés: a kép bal oldalán látszik a kor egyik jellegzetes szegedi típus épülete, az árusító pavilon, amely a Széchenyi téren és az Újszegedi Ligetben is előfordult. Ez utóbbiban maradt fent legtovább.)

LEJÁRAT A KARZATRÓL

A karzat alatti részen régen volt egy oldalbejárat. Ennek helye az oldalfolyosón ma is látszik. A templom felőli oldalon ennek helyére került a lourdes-i "sziklakápolna", megszüntetve a karzatról történő közvetlen bejárás lehetőségét.

Lourdes-i oltár a karzat alatt
A tervezési program összeállításakor fontos és eldöntendő kérdés lesz ennek a régi bejáratnak az esetleges helyreállítása, ami nyilván érintené a sokkal a templom megépülése után elkészített Lourdes-i oltárt.

A BELSŐ FALFELÜLETEK

A hívek nagy része számára valószínűleg nem ismert, hogy a templom falainak belső felülete nem az eredeti falfelület. Az 1939-es víztelenítési eljárás keretében az eredeti falak belső oldalába függőleges szellőző hornyok/csatornák lettek vésve, amelyek alul és felül a falakat vízszintesen átmetsző szellőzőcsatornával lettek összekötve a külső légtérrel. Ezeket a szellőzőket lehet látni a templom külső falán pl a Tímár utca felől is, egymás felett kettesével.
Az eljárás során a belső falfelületen kialakított hornyokat pedig egy egyszerű éltégla fallal takarták el, így a ma látható belső falfelület ezen éltégla fal felülete, nem pedig a barokk templom fala. 
Ha valaki közel szemmagasságban ököllel megüti a falat, a döngéséből is lehet hallani, hogy nem egy régi vastag  falat, hanem egy vékony válaszfalszerű falat dönget. De azért a kedves hívek ne kezdjék el döngetni, inkább higgyenek nekem. Döngetés helyett érdemes felfelé nézni, mert az oszlopfejeknél jól látszik az utólagos eléfalazás  teljesen véletlenszerű tagozat szétvágása.

Utólagos belső betétfal és fejezet "találkozása"

A pár évvel ezelőtti elektromos felújítás során a szentély jobb oldalán lévő falnál az elektromos vezetékek falba történő bevésése olyan jól sikerült, hogy ezt a vékony falat kb 1 méter hosszon vízszintesen teljesen átvágták, és kézzel mögé lehetett nyúlni.

INFORMÁCIÓK

Arra kérem, minden kedves érdeklődő és esetleg segíteni akaró olvasómat, hogy amennyiben bármilyen, a  felsővárosi minorita templommal összefüggő, a felújítás során felhasználható információval rendelkezik, jelezze ezt a darvasarchitect@gmail.com email címen, vagy a 20/424-4800 telefonszámon.
Mindenféle, az épülettel kapcsolatos régi emlék, (akár hallomásból is) régi fotó, feljegyzés hasznos segítséget jelenthet.
Hol volt a lejárat az altemplomba?

KÖZÉPKORI FAL?

2011 november 17. 
Résztvevők:
Darvas Imre okl. építészmérnök, teljes körű építész tervező
Szarka József Szeged, Móra Ferenc Múzeum, régészeti osztályvezető
Dr. Horváth Ferenc, tudományos igazgató h., egyetemi docens, SZTE régészeti tanszék
A megjelent régész szakembereket tájékoztattam a munkálatok jelenlegi állásáról, céljáról és körülményeiről, megmutattam az előzetes vizsgálódások során szabaddá és láthatóvá vált külső templom falrészeket, boltíveket, és a szentély-oltár alá vezető nyílást, az abban látható falazott tégla pillérrésszel.
Az előzetes szemrevételezés során Dr. Horváth Ferenc részéről felvetődött annak gyanúja, hogy a szabaddá vált és így látható falszakasz alsó része – az eltérő anyagra és felületre tekintettel – esetleg a barokk templom helyén korábban meglévő középkori templom falazata. Ennek a feltevésnek a pontosítása természetesen további vizsgálódásokat, többek között az érintett falszakasz anyagának műszeres kor meghatározását is igényli.
A résztvevők megegyeztek abban, hogy a georadaros vizsgálat végleges eredményének birtokában fogják tartani a következő megbeszélést a munka folytatásáról, elsősorban a további kutatási engedélykérelem tartalmi meghatározásáról. 

MAGYAR ÉS LATIN NYELVŰ IRATOK

A mai napon az egyházközség felkérte Siptár Dániel történészt, az ELTE és a Pázmány egyetem tanárát a templom és rendház együttesére vonatkozó, levéltárban található magyar és latin nyelvű írott anyagok, iratok átvizsgálására.

MÉGSEM FAL, HANEM PILLÉR

2011 november 8. este 20.30 óra
Résztvevők:
Darvas Imre okl. építészmérnök, teljes körű építész tervező
Aranyosi Vitéz Gellért egyházközségi képviselő
A járat bal oldalán lévő téglafelületen benyúlva azt lehetett érezni, hogy a felület cca 40 cm után megszűnik és utána ismét föld érezhető. Ez felvetette annak gyanúját, hogy ez nem fal, hanem egy falazott pillér. 
A pillér ezen szakaszának teljes szélessége előkerült
Ezt a gyanút megerősítette a bal oldalon lévő feltöltés kikaparása, amely során az látszott, hogy a fenti téglafelület egy a templomhajó tengelyében lévő – feltételezhetően pinceszinti – téglapillér, amely a felette lévő, a többi felülettől eltérő megjelenésű padlófelületet tartja.
Szokatlan, szabálytalan téglakiosztású pillér került elő
A kézzel elérhető mélységen túl jelen szintű vizsgálatokat tovább nem folytathatjuk, az már túlmutathat a roncsolásmentes vizsgálaton. Feltételezésem szerint egy pinceszinti bejáratról van szó, amely utólag le lett zárva, ekkor épülhetett az egyébként szokatlan téglakiosztású téglapillér a bejárat közepébe, és ez egyúttal tartja is a felette lévő, feltételezésem szerint a lezárással összefüggésben épített padlószerkezetet.
Úgy gondolom, feltétlenül érdemes lenne máshol történő bontás előtt ezen a nyomon továbbhaladni, hiszen a jelen állás szerint elképzelhető, hogy ez a járat vezet akár a templomtér alá is, de a szentély alá szinte biztosan.
A korábbi vizsgálatok során kerestünk pinceszellőzőket, de ilyenek nem láthatók, aminek az is lehet az oka, hogy a templom külső felületén az árvíz utáni cca 1 m-es feltöltés után új lábazat is készült, amik eltakarhatják ezeket az esetleges szellőzőket. (a magasabb szinten lévő szellőzőnyílások funkciója ismert, ezek 1938-ban a víztelenítési eljárás során létesített belső oldali szellőzőcsatornák kiszellőző nyílásai)
Az oldalszárnyban és a templom szentélyben található két szellőző rendeltetése szintén pontosítandó még.

JÁRAT AZ OLTÁR ALÁ?

2011 november 7. este 20.00 óra

Résztvevők:
Darvas Imre okl. építészmérnök, teljes körű építész tervező
Aranyosi Vitéz Gellért egyházközségi képviselő
A téglatörmelékes feltöltés óvatos felszedésével a falfülke alsó felülete is feltárult.
A falfülke törmelékes feltöltésének óvatos kaparása és egy cca 1,5 m hosszú acél pálcának az oltár irányába történő benyomása után azt lehetett érezni, hogy a fülke sekrestye felőli oldalán a pálca egyre lazább, üreges részbe csúszott.  A laza feltöltés kézi kikaparása után egy ferdén a templom tere felé lejtő aljú hosszú járat tűnt elő, amelynek végét reflektor fényénél sem lehetett látni. A járat bal oldalán szabályos tégla felületet lehetett érezni, ami a járat bal oldali falának tűnt.
Nem mindennapi látvány és élmény

FÖLD ALATTI BOLTÍV

2011 november 4.
Résztvevők:
Darvas Imre okl. építészmérnök, teljes körű építész tervező
Aranyosi Vitéz Gellért egyházközségi képviselő
A szentély hátsó fala előtt, a hajó tengelyében, az oltárkép alépítményének falfülkéjében lévő lerakott téglák felszedése után megállapítható volt, hogy alattuk valóban teljes felületen viszonylag laza téglatörmelékes földfeltöltés található. Ennek szintje alatt a külső fali boltív alatt egy másik falazott boltív került elő. amely alatt 90 cm mély falfülke van, amelynek felső síkja ferdén, kifelé emelkedik.


Az előbukkant boltív és falfülke

Feltárás a külső fal mentén

A föld alól előbukkant falfülke
A falfülke külső falsík felőli lezárása az utólagos befalazás egyértelmű nyomait mutatja.

A SZENTÉLY KÜLSŐ FALA

2011 november 3. -án a templombelső néhány, különösen izgalmasnak tűnő részletét vizsgáltam
A vizsgálat során megállapításra és fotón rögzítésre kerültek a következők:
-    A templom hossztengelyében a szentély falában utólagosan befalazott boltíves nyílás látható.
-    Ezen befalazott nyílás szemöldöke jelenleg cca 1,70 magas.

Befalazott nyílás
-  Ezen nyílás előtt az 1806-ban épült, az oltárképtartó díszes háttér márvány felépítményben is nyílás lett kialakítva, fa ajtóval ellátva.

Az oltárfelépítményben is nyílást készítettek

A mester emléke 1806-ból
- A befalazott nyílás előtt a belső oldalon, az 1806-ban épült márvány szentélyfelépítmény és az oltár közötti cca 1, m-es sávban, az épület hossztengelyére szimmetrikus pozícióban mintegy 4 m szélességben a templom burkolatától eltérő, burkolat nélküli padozatfelület látható.

A burkolatváltás
- A márvány felépítmény nyílásának a szentély külső faláig tartó mélységében padlóburkolat nincsen, csak szabadon lerakott téglák. Ezek alatt laza szerkezetű téglatörmelékes föld/homok található.
A falfülke "padozata" a vizsgálat előtt
-   A homokba benyúlva kézzel a burkolat nélküli padozat alá lehet nyúlni.

Kézzel könnyedén be lehetett nyúlni a padozat alá
A fentiek felvetik annak gyanúját, hogy a szentély falában lévő jelenleg befalazott ajtó belső oldalán közvetlenül egy pinceszinti járat kezdődött. Az akkori – a jelenleginél kb 1 m-el alacsonyabban lévő terepszinten lévő nyílásból akár a templom szintjére felfelé vezető, akár egy esetleges alépítménybe lefelé vezető lépcső is lehetséges. Ez a lefektetett téglák alatti föld kismértékű (cca 1 m méter) mélységben történő kiemelésével mindenféle szerkezeti elem sérelme és bolygatása nélkül pontosítható. Ez a templom alapjainak mélységétől (korábbi statikai vizsgálat ferde fúrása alapján 2,6-3 m mélységű az alapozási sík) jóval elmarad, így azt semmilyen szempontból nem érintené.

- A szentély jobb oldalán lévő ablak kontúrjával azonos kontúrú repedésvonal látható a szentély bal oldali falán, ami egy ugyanilyen ablak vagy falfülke korábbi létét valószínűsíti ezen az oldalon is.
A szentély jobb oldali ablaka
Bal oldalon pedig a "nyomok"

A befalazott nyílás boltíve a "túloldalról", a rendház padlásáról látszik is.
Fotók: Zombori István amatőr fényképész, Darvas Imre

GEORADAROS VIZSGÁLAT

2011 november 2.-án a templom padlójának műszeres vizsgálatára került sor
Résztvevők:
Darvas Imre okl. építészmérnök, teljes körű építész tervező
Körmöczi Ernő Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda, statikus tervező
Szolga András Funkció és Szerkezet Mérnöki Iroda, tervező
Sipos György, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa,
Katona Orsolya SZTE doktorandus.

A georadaros vizsgálat a templom teljes alapterületére, valamint a templom melletti oldalszárny és sekrestye területére kiterjedt.
A vizsgálat végeredménye külön dokumentációban lesz összefoglalva. Előzetesen annyi rögzíthető, hogy a templom alapterületén, kb 4*3 m-es raszterben a földszinti padló alatt boltozatokra emlékeztető/utaló jelek észlelhetőek., valamint két helyen – a szentély mögött, valamint a szószék alatti részen kifejezetten észlelhetőek voltak valamiféle nem homogén szerkezetre utaló jelek, amik lehetnek üregre utaló jelek.

Média beszámoló a helyszíni vizsgálatról:
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/georadarral_az_elfeledett_kripta_nyomaban_-galeriaval/2247860/


Az SZTE munkatársai a georadaros vizsgálatot végzik.

Kereszt és hossz szelvények felvétele a templomhajóban

A RENDHÁZ PINCÉJE

November 1.-én Gellérttel a rendház pincéjét vizsgáltuk.  
A vizsgálat célja a rendház pincéje templom felőli végfalának szemrevételezése volt.
A vizsgálat során szemrevételezéssel és a pincefalon lévő halvány vakolatfoltok levakarása után megállapítható volt, hogy a pince templommal határos végfalában két helyen is (a hátsókert felőli oldalon, valamint a rendház belső udvar felőli oldalon is) olyan téglakiosztás, hézagok egy vonalba esése látható,  - a téglák nem kötésben vannak - ami alapján utólagos nyílásbefalazásra is lehet következtetni. 

VIZSGÁLATOK HŐKAMERÁVAL

A 2011 október 28.-i vizsgálat során Fiala Károly (ATIKÖVIZIG) hőkamerával vizsgálta a falakat, melynek célja a belső oldali, 1938-ban épített falszellőző csatornák/kürtők feltérképezése volt. A vizsgálat a kürtőket nem mutatta, ki, melynek egyik feltételezett oka a belső oldali elfalazás rendkívül vékony volta, amely következtében esetleg nincs olyan mérvű hőmérséklet különbség a belső oldali és a csatornában áramló levegő között, ami kimutatható lenne.
A vizsgálat eredménye külön dokumentációban lesz összefoglalva.   


Hőkamerás vizsgálat a külső tér felől

A falak belső oldalának vizsgálata


MUNKATÁRSAK

A munka szerteágazó jellege különböző szakemberek bevonását igényli. 
Építész tervezői munkámat Körmöczi Ernő statikus segíti, akivel régóta dolgozunk együtt a templommal kapcsolatban  korábban szükségessé vált munkálatokon. Ő volt többek között a Szent István téri ipari műemlék víztorony felújításának egyik főszereplője. 
Az épület tetőszerkezetének állapotát Muka István vizsgálta.
A megelőző műszeres vizsgálatokat Sipos György, az SZTE tudományos munkatársa, Katona Orsolya doktorandusz és Fiala Károly az ATIKÖVIZIG osztályvezető munkatársa végezte.
A megelőző vizsgálatok során tapasztaltak alapján a KÖH munkatársával, Petvai Ferenccel egyetértésben meghívtam a "csapatba" Szarka Józsefet a Móra Ferenc Múzeum régészeti osztályvezetőjét valamint Dr. Horváth Ferenc egyetemi docenst, az SZTE régészeti tanszékéről.
A munkálatok természetesen további kollegák bevonását igénylik.
Mellettük nyilvánvalóan nem feledkezhetek meg templomunk agilis kántorjáról, Aranyosi Vitéz Gellértről sem, aki szintén nagy elkötelezettséggel és lendülettel vesz részt a nem mindennapi munkában, nagyban segítve ezzel templomunk plébánosának, Artur Prenkiewicz Atyának is, aki - mint a lengyelek a történelemben mindig - barátként mellettünk áll és támogat minket.

CÉL

A templom 1767.-évi felépítésének 250. évfordulójára, 2017-re szeretnénk elkészülni a felújítással.

Előzetes ütemterv vázlat:
2012 júliusig                   felmérési dokumentáció
2012 novemberig             felújítás programjának jóváhagyása
2013 júliusig                   építési engedélyezési terv
2013 decemberig             jogerős építési engedély
                                     előzetes költségkeret megállapítás
2014 január-december     pályázati források felkutatása
2014 decemberig             kiviteli terv
2015 január-május           kivitelezői pályáztatás, kivitelező kiválasztása
2015 május-2017 május   kivitelezés
2017 júliusig                   oltárok felújítása
2017 augusztusig            orgona felújítása
2017 december 3            vasárnapi ünnepi szentmise

A MUNKA MENETE

A munkálatok az alábbi főbb mozzanatokban fognak zajlani:
1. Az épületre vonatkozó teljeskörű, minden szakágra kiterjedő állapotfelmérési dokumentáció összeállítása.
2. A jelen helyzet pontos felmérésének birtokában a felújítás programjának összeállítása.
3. Építési engedélyezési terv elkészítése
4. A jogerős építési engedélyezési terv birtokában a felújítás anyagi hátterét biztosítandó minden lehetséges pályázati forrás felkutatása
5. Kiviteli tervdokumentáció készítése
6. Kivitelezés

Műemlék épületről lévén szó, az ügyben építési engedélyezési hatóságként a KÖH (Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal) fog eljárni. A hivatallal való együttműködés Petvai Ferenc révén már a felmérési szakaszban folyamatos.

A munkálatok jelenleg az 1. szakaszban tartanak.

TÖRTÉNET

A templom történetének elemei számos helyen fellelhetőek, a "TÖRTÉNET" oldalon igyekeztem kronológiai sorrendbe szedni a fontosabb eseményeket.
A tájékozódást itt érdemes kezdeni.

PUBLIKÁCIÓ

Régóta foglalkoztat az a gondolat, hogy egy ilyen típusú és jelentőségű - sokak számára nagyon fontos - épület felújítása a hívek és minden kedves érdeklődő számára nyomon követhető legyen, mindenki azonnal és első kézből értesülhessen a fejleményekről. Végülis Szeged egyik legjelentősebb műemlékéről van szó, hiszen a felsővárosi minorita templom a csatlakozó rendházzal egyetemben a Dömötör toronnyal, a Várral és az Alsóvárosi templommal együtt  az abszolút "élbolyban" található. 
A technika adta lehetőségekkel élve elhatároztam, hogy felújítási munkálatainkról blog formájában tudósítom az érdeklődőket. Az építészet és építészettörténet iránt fogékony szegedi hívek így nem szorulnak a szájhagyományra, hanem a lehető legteljesebb tájékoztatás mellett "online" kísérhetik figyelemmel az összes fejleményt.

ELŐZMÉNYEK

Hosszú évekre visszanyúló, még néhai Dr. Tóth Alajos Atya idejében megkezdett előkészítő-egyeztető munkálatok, tárgyalások után az egyházközség végül meghozta azt a döntést, miszerint a tulajdonában lévő szegedi felsővárosi minorita templom és oldalszárny épületrész valamint az ahhoz csatlakozó rendi szárny sekrestyéig tartó részének felújítási munkálatait megkezdi. Ezzel pontot tett a három különböző helyrajzi számú ingatlanrész két különböző tulajdonos közti megoszlásából fakadó polémiák sorára. 
A helyzet építészeti-műszaki szempontból nem teljesen problémamentes, - az egy egységet képező templom és rendház épületegyüttes átfogó kezelése lenne a kívánatos - de a régóta esedékes érdemi munkakezdés így vált lehetségessé.